Na, ezt aztán megkaptam… Az e-mailben engem megkereső “kollgának” (aki egyébként azt írta: “azt hiszed, hogy ha a magyar könyvtárügyet szapulod, akkor elérsz valamit?”) üzenem, hogy a szapulás és a hibákra való utalás (ami jelen esetben még nagyon is finom volt és nőies) csak a paranoid elmében fedi egymást.
Más: beindult a klog, úgyhogy ezentúl a
nevű oldalon “szapulom a magyar könyvtárügyet”, elsősorban az ifjúsági könyvtárosi részét fogom “demoralizálni” (haha)…
Nem pont a legjobb oldalam szerepel az aktuális KIT Hírlevélben (linkem még nincs hozzá), de úgy érzem, igazam van. Kritikus, igen, de kritizálni általában azt lehet, ami nem (elég) jó. Tehát ez van.
Más: a (lehető) legjobb oldalam viszont a “klog” munkanéven szerveződő “dolog” kapcsán remélhetőleg megmutatkozik majd, gőzerővel dolgozom/dolgozunk a koncepción és a terveken. Aki lemaradt volna, annak itt a kitekintés:
Myownblog > Aknamunka
Olvasónapló > Egy nagyszerű kezdeményezésről
Myownblog > Játékszabályok (Béta, ehhe)
Egy nagyszerű könyvtár(os)i kezdeményezésről olvashattunk (már aki) a minap.
Könyv-, könyvtár- és könyvtáros-közeli embereknek és szakembereknek ajánlom Myownblog mai bejegyzését, és egyben megkérnék minden érdeklődőt, hogy ne engedje el a füle (szeme) mellett.
Ez tényleg egy nagyszerű kezdeményezés…
Na, ezt is megértük. Kijött az új Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázat. Aki esetleg a 894-et keresné, az ne keresse. A magyar irodalom ezentúl például 821.511.141 lesz. Január elsejétől állítólag.
Könyvtáros hallgatók rágják a körmüket?
- Vajon január elsejétől hirtelen az új ETO szerint kell dolgozniuk a “bibliográfiai adatfeldolgozás” tantárgy keretében?
- Vajon államvizsgán azt kell majd mondaniuk, amit megtanultak, vagy kezdhetik az egészet előlről?
Könyvtárosok is rágják a körmüket?
- Vajon a korábban állományba vett könyeket át kell majd sorolni?
- Vajon az átemelt rekordok ezentúl hogy érkeznek?
- Vajon meghülyíti-e az új rendszer az integrált könyvtári szoftvert?
- Vajon írhatjuk át a könyvtárban elhelyezett útmutatókat és kiemelő-jelzéseket?
-Vajon forog-e a sírjában Henry La Fontaine (1853-1943) és Paul Otlet (1868-1944)?
“Az Informatikai és Könyvtári Szövetség ebben az évben is megszervezi az “Összefogás“ programsorozatot, amelyben kezdeményezi a könyvtárak együttműködését. A Nemzeti Kulturális Alap a projektet országos szintű kiemelt eseményként támogatja.
2006. október 4-14. között a könyvtárak sokoldalú szerepéből a legidőszerűbbeket kívánjuk a lakosságnak bemutatni.”
További információ: az Összefogás hivatalos honlapján.
Elöljáróban: később talán kiegészítem mindezt saját gondolatmenettel, de egyelőre beérem azzal, hogy közlöm az alábbi cikk rögtönzött fordítását, és néhány rövidhírt a témában a KIT hírleveléből. Még nem keresek választ a cikkben feltett kérdésre: először is, mindenki válaszoljon magának, másodszor pedig talán nem is az én tisztem ezt megítélni.
Miért és hogyan használjuk a blogokat könyvtári szolgáltatásaink promotálására?
Darlene Fichter írása (Fordítottam: én)
A könyvtárosoknak már meg kellett tanulniuk kis munkával sokat tenni, hogy észrevetessék szolgáltatásaikat és programjaikat. Kihasználták a lehetőségeket, melyek adódtak: a tradicionális médiumokon keresztül – folyóiratok, rádió, televízió, hírlevelek – promotálták intézményeiket. Sok könyvtár készít brossúrákat, saját hírlevelet vagy útmutatókat. Meg sem kellene lepődnünk azon, hogy a könyvtárosok lecsaptak a blogok által kínált lehetőségekre, hogy online módon is hallathassák hangjukat. Hozzáértő könyvtárosok máris egy olyan eszközként emlegetik a blogot, amellyel a könyvtár népszerűsítheti önmagát és szolgáltatásait.
De mi is az a blog?
Ne zavarjon, ha a blog kifejezés teljességgel új számunkra. Valószínűleg már rengeteg blogba botlottunk weben végzett munkánk vagy online kikapcsolódásunk alkalmával. Igazság szerint a blogok már azelőtt léteztek, hogy maga a kifejezés megszületett volna. Az NCSA ’Mi újság?’ oldala 1993 júniusa óta működik és a legkorábbi blogok közt tartják számon. Könyvtári körökben Jenny Levine ’Site du Jour’ oldalát tartják a könyvtári blog mintájának.
A blog – teljes nevén Weblog – tulajdonképpen egy weboldal, amely lényegretörő bejegyzéseket tartalmaz fordított időrendben. A blogok rendkívül sokszínűek: egyaránt megtalálható köztük személyes napló és híroldal, melynek témái Külső-Mongóliától a szerzőségi jogig bármit lefedhetnek. Evan Williams, a Blogger oldal készítője így jellemzi őket: „A blog három dologról szól: a gyakoriságról, a lényegretörőségről és a személyiségről”.
Ha betekintést szeretnénk nyerni a blogok sajátos világába, talán érdemes először a szakkifejezésekkel megismerkednünk. A ’blogolás’ a blogírás tevékenysége. A ’blogger’ az a személy, aki blogot vezet. A ’bloggerek’ bejegyzéseket írnak, melyeket azután ’postáznak’, azaz közzétesznek a blogon. A ’blogrolling’ a blogok közti navigációt és lépegetést jelenti.
Blogot írhat egy személy, de készülhet vállalati összefogás eredményeként is. Frissítése – új bejegyzések írása – történhet naponta akár többször is, de lehetséges hetente, vagy akár havonta is. Néhány blog szorgalmazza a szerző és a közönség közti interaktivitást, lehetővé téve, hogy az olvasók hozzászólhassanak a bejegyzésekhez és kérdéseket tehessenek fel.
A blogok palettája nagyon széles: megtalálható köztük egyszerű, ’újdonságok’-jellegű rövidhír-blog, de néhány nagyon jól felszerelt, kifinomult oldal is – keresési funkcióval, témabeli kategóriákkal, napi-, heti- és havi archívummal, beépített levelezőlistával és RSS hírszolgáltatással. Témájuk váltakozó: mindenfélét találhatunk a hasznostól és érdekfeszítőtől a teljesen haszontalanig.
Miért terjednek a weblogok futótűzszerűen?
A blogok azért terjedtek el a weben robbanásszerűen, mert pofonegyszerűvé tették a tartalom publikálását. A weblapok HTML-szerkesztővel való megvalósítása sok ember számára korlátot állított – olyan emberek számára, akiknek például nem jutott idejük az ehhez szükséges képzettségek elsajátítására, vagy a böngészőkkel való szinkronizálásra. A blog-szoftverek a publikációt olyan egyszerűvé teszik, mint amilyen egy hűtőre ragasztott üzenet megírása. Tényleg ilyen könnyű! Szinte semmit sem kell tudnunk a HTML-szerkesztésről, a linkek működéséről vagy a webszerverre való FTP-feltöltésről. A regisztráció valamely blog-szolgáltatóhoz szintén igen könnyű – három perc alatt már lehet is blogunk és nekifoghatunk első bejegyzésünk megírásának.
Sok könyvtáros vetette magát izgatottan a veboldalak világába, ám hamarosan kiábrándultan vették észre, mennyi erőfeszítést és munkát igényel a frissítés és a tartalom karbantartása, amelyet csak lépésenként, hosszú procedúra során tudnak megvalósítani. A blog-szoftverek megszabadítanak minket ennek a lélekölő robotnak a nagy részétől. A linkek készítésének ily mértékű leegyszerűsödése és a bejegyzések elkészítésének könnyű volta valóságos autópályát eredményezett a blogról-blogra való lépkedés szempontjából. Majd’ mindenki szeretné tudni, hogy munkáit mások is észrevették és látogatják-e. A bloggerek majdnem azonnali visszajelzést kaphatnak a látogatóktól és más bloggerektől hozzászólásokban, ahol az olvasók egyéni nézeteiket is kifejthetik.
Blogok a könyvtárak világában
A könyvtárosok olyan természetességgel vetették magukat a blogok világába, mint kacsa a vízbe. Szánjunk rá néhány percet, hogy meglátogassunk néhány blogot, melyeket Peter Scott könyvtári blogokról összeállított listájában megtalálhatunk (http://www.libdex.com/weblogs.html). Álljon itt néhány példa, melyek érdeklődésre tarthatnak számot:
- ‘A St. Joseph Megyei Közkönyvtár Könyves Blogja’ a szórakoztatásban és a könyvkiadásban megjelenő újdonságokra koncentrál.
- ‘A Rosette Közkönyvtár Blogger Könyvklub’ egy online olvasókör gyermekeknek, ahol azok megoszthatják egymással gondolataikat olvasmányaikról.
- A ‘LISNews.com’ egy közösségi weblog, mely információs szakemberek számára közöl híreket.
- A ‘Könyvtári Hírek’ könyvtárral kapcsolatos hírekről és a Georgia Állami Egyetem kutatásairól számol be.
- A ‘…H2Oboro Könyvtári Blog’ a Waterboro Közkönyvtár blogja, irodalmi és könyvtári híreket, forrásokat közöl.
- A ‘Mérnöki Könyvtári Blog’ híreket és rendezvényekkel kapcsolatos információkat tesz közzé a könyvtár weblapjának egyik hasábján.
- A ‘Stark Megyei Jogi Könyvtár Blogja’ az ohio-i Stark megye jogi közössége számára készül.
- Az ‘Urbana Szabad Könyvtár’ úgy nevezett Konstrukciós Hírei az épp folyó építkezésről közöl képeket és információt.
- Jenny Levine ‘Shifted Librarian’-je a könyvtárak mozgékonyabbá tételének lehetőségeivel foglalkozik a használók érdekében.
- Peter Scott ‘Könyvtári Blogja’ híreket közöl és könyvtárakkal, könyvtári forrásokkal kapcsolatos információkat a világ minden tájáról.
Könyvtári blog indítása
A blogok egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy a blog-programok ingyenesek, vagy áruk kimondottan alacsony. A legjobb módja a blogokkal kapcsolatos tájékozódásnak, ha belevetjük magunkat és regisztrálunk egy ingyenes szolgáltatónál - ilyen például a Blogger, az Onclave vagy a LiveJournal [és persze a WordPress - a ford.] -, próbáljuk hát ki őket! Két-három rendszer kipróbálása alapján már el tudjuk dönteni, melyek azok a szolgáltatások, melyeket szeretünk és melyek azok, amiket nem. Ez segíti a legjobb megismerést, rájöhetünk, milyen idegesítő lehet egy kis méretű címsor-beviteli mező, vagy milyen hasznos egy beépített WYSIWYG-szerkesztő.
Ha már benne vagyunk, ideje kitalálni milyen jellegű blogot szeretnénk indítani. Első dolgunk legyen a marketing-stratégia átgondolása. Biztosnak kell lennünk benne, hogy a blog a legmegfelelőbb eszköz elképzelésünk megvalósítására. Kiket próbálunk vele megcélozni és mik azok a dolgok, amelyeket elsősorban közvetíteni szeretnénk? Mi a blogunk célja?
Vegyük fontolóra, hogy vajon a célközönségünk elegendő hányadának van-e internet-kapcsolata ahhoz, hogy a blogunk csakugyan megérje a ráfordítást. Mi jellemzi a célközönséget? Milyen egy átlagos olvasónk? Inkább a rövid, hírszerű bejegyzéseket értékelnék, melyek alapján elindulhatnak a mélyebb tartalom felé? Más szóval: vajon tényleg a blog a legjobb eszköz online közzétételre? Gondoljunk csak arra, mennyire elszaporodtak a könyvtári és jogi blogok. Mit tudhatunk ezek közönségéről? Van internet-elérésük? Szeretnek - szeretnének - értesülni a legújabb fejlesztésekről, eszközökről és forrásokról?
Ezek után át kell gondolnunk blogunk tartalmát és működésének területét. Mik az alapvető dolgok, amelyeket közvetíteni szeretnénk? Promotálni és észrevétetni szeretnénk-e szolgáltatásainkat és új beszerzéseinket, hogy becsábítsuk az embereket a könyvtárba, vagy inkább arra bátorítsuk őket, hogy virtuális szolgáltatásainkat használják? Esetleg megrögzött olvasóinknak szeretnénk célzott könyvajánlókkal és hírekkel kedveskedni? Arra keresünk megoldást, hogy társadalmunk bizonyos csoportjait vonjuk be interaktív módon, mint például a gyerekeket és a fiatalokat, akik online módon közlékenyebbek, mint szemtől-szemben?
Miután döntöttünk a célközönséggel, a tartalommal és a blog céljával kapcsolatban, ideje, hogy meghatározzuk a megvalósítás lehetőségeit és az eszköz-igényeket. Szűkítsük az eszközök és a megválaszolandó kérdések körét az alábbi három területre:
1) Könyvtárunk desktopra vagy web-szerverre akarja-e telepíteni a blog-szoftvert?
2) Melyek a szükséges óvintézkedések? A blog bárki számára elérhető, esetleg jelszóval védett? Vannak-e olyan szabályok, melyek kimondják, hogy a tartalomnak az intézményi tűzfalon belül kell maradnia?
3) Melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a blog eszközei közül igénybe kívánunk venni?
Helyzetünktől függően talán egy távoli blog-szolgáltató lenne az ideális megoldás. Ha web-fejlesztőink túlterheltek, egy távoli blog-szolgáltatóhoz - a regisztrációs lap kitöltésével - való feliratkozás pontosan megfelelhet igényeinknek. Ha az a tervünk, hogy helyi web-szerverre telepítünk blog-szoftvert, azt úgy kell kiválasztanunk, hogy fusson a könyvtár szerverén és számítógép-platformján (Windows, Linux, Mac OS/X) és támogatott programnyelvet használjon (PHP, Pearl, Java, ColdFusion).
Mi a helyzet, ha olyan rendszert részesítünk előnyben, amely helyi telepítést igényel, de ez nem kivitelezhető? Ne essünk kétségbe! Szép számmal léteznek host-oló vállalatok, melyek blogok telepítésére és host-olására szakosodtak.
Az alábbi táblázat felsorol néhány hasznos blog-eszközt. Tartsuk észben, hogy a lista koránt sem teljes. Még több eszközt találhatunk a Weblog Compendium oldalán.
- Archívum: tud-e a blog archiválni, naponta, havonta, esetleg évente? Melyik az az archívum, amely leginkább megfelel a blogunk számára? Ha naponta számtalan bejegyzésünk van, esetleg napi archiválást szeretnénk. Ha a tartalom ritkán frissül, akkor a havi, esetleg éves archiválás célravezetőbb lehet.
- Kategóriák: van-e szükségünk kategóriákra? Vajon olvasóink szeretnének-e kategóriák széles kínálatából böngészni, mint az ‘egészség’, a ’sport’, vagy a ‘konyhaművészet’?
- Keresés: szeretnének-e majd olvasóink keresni régebbi bejegyzéseink szövegében?
- Közösségépítő eszközök: szeretnénk, hogy sokan küldhessenek információt a blogra? Engedjük-e olvasóinknak, hogy hozzászóljanak a bejegyzésekhez, esetleg saját profilt készítsenek?
- Levelezőlisták: vajon olvasóink naponta felkeresik blogunkat, hogy elolvassák híreinket, vagy jobban örülnének egy napi kivonatnak, amit postafiókjukba továbbítunk?
- Főcímekközlése: szeretnénk, hogy más weboldalak megjelentessék főcímeinket? Vagy inkább az egyes felhasználókat céloznánk meg, akik RSS hírolvasókkal figyelnék híreinket? Az RSS fájlok nagyszerű eszközök blogunk tartalmának közlésére és a tartalom eljuttatására a világ minden tájára. Például egy közkönyvtár híreinek főcímei megjelenhetnek a város weboldalán, vagy társaságok és szervezetek tucatjainál. Egy cég könyvtárainak RSS hírközlése megjelenhet egy egész vállalatot átfogó ‘hírek és rendezvények’ oldalon, akárcsak az egyes ügyosztályokén, vagy bizonyos feladatokra épülő lapokon. Az RSS hírközlésről bővebben lásd az RSS hírforrások listáját.
- Kinézet: be kell látnunk, hogy egyedivé tenni blogunk kinézetét nagyon egyszerű - akár egy új ‘bőrt’ készítünk, akár könyvtárunk weboldalához igazítjuk a blog kinézetét.
Végül - de nem utolsó sorban - szükségünk lesz egy tehetséges íróra. Találnunk kell valakit a könyvtári személyzet közül, aki elég elhivatott és elég lényegretörően tud fogalmazni. A tömörség fontos. Blogger-pályafutásunk kezdetén célszerű lehet kidolgoznunk néhány szerkesztési alapelvet, hogy blogunk az idők múltán is egységes legyen. Vegyük szemügyre könyvtárunk nevét: akronímát kívánunk használni, vagy mindig kiírjuk az intézmény teljes nevét? Főcímeink nagybetűvel lesznek szedve? Mint minden publikáció esetében, a minőség a siker alapvető eleme.
Hogyan segíthet a blog a marketingben?
A könyvtárak már most tucatnyi módon használják a blogokat. A legkézenfekvőbb megoldás a könyvtári hírek esete, amelyeket gyakran és könnyen kell tudnunk frissíteni. A blog-szoftver eléggé megkönnyíti ezt a dolgot ahhoz, hogy bárki el tudja végezni. Íme egy példa, hogy hasznunkra fordítsuk a blogokat.
Könyvtári rendezvények hirdetése: készítsünk blogot, amely könyvtárunk rendezvényeit és programjait promotálja!Nyúljunk túl a könyvtárunk weboldalát látogatók körén! RSS hírközléssel közösségünk minden tagja értesíthető, főcímeinket saját lapjukon is közölhetik, vagy RSS hírolvasójukkal megnézhetik, mi újság a könyvtárban.
Az E-kereskedelemmel foglalkozó oldalak minden látogatóból visszatérő ügyfelet próbálnak faragni. És ezt a könyvtárak is megpróbálhatják! Tegyünk fel blogunkra egy e-mail-se jelentkezési lapot, és bátorítsuk látogatóinkat, hogy iratkozzanak fel! Ez az engedély-alapú marketinglehetőséget ad nekünk, hogy a könyvtári híreket közvetlenül a felhasználó postafiókjába küldhessük, rendszeres időközönként. Ez egyben lehetőség arra is, hogy mintegy “meghívjuk” használóinkat: térjenek vissza a könyvtárba vagy weboldalunkra időről-időre.
Csináljuk úgy, hogy blogunk kiemelkedjen a tömegből - különleges tartalmakkal elérhetjük, hogy az olvasó felfigyeljen ránk. Például bevezethetünk egy ‘a nap idézete’ rovatothíres irodalmi művek alapján, legyen péntekenként kvíz, vagy osszunk meg érdekes tényeket közösségünkről. Néhány könyvtár listát vezet érdekes kérdésekről és válaszokról, amelyeket megoszthat. Ne féljük blogunknak egyedi hangvételt adni: ez lehet akár a barátságos segítő hangja is, aki titokzatos dolgokra ad magyarázatot, de a hiteles, mérvadó hangnem is, ami a tényekre szorítkozik.
Támogassuk kiemelt felhasználóinkat: a legkézenfekvőbb, hogy közöljük vendégeinkkel, milyen új könyvek, filmek, CD-k, DVD-k kerültek be újonnan az állományba. Gondoljuk el, milyen lenne témákat létrehozni a blogon minden irodalmi műnemnek: rejtély, horror, sci-fi, romantikus, és így tovább. Akadémiai könyvtárak értesítőket közölhetnek új forrásaikról és lapokat hivatalaikról vagy testületeikről.
Foglaljuk le közönségünket. postázzunk bejegyzéseket könyvajánlókkal és irodalmi díjak nyerteseiről! Kérjük ki az olvasók véleményét és javaslatait! Kezdeményezzünk online olvasókört, ahol a tagok könyveket ajánlhatnak egymásnak.
Támogassuk közönségünket. a könyvtárosok mindig is keresték a módját, hogy értékkel bíró szolgáltatásokat kínálhassanak. Különleges szolgáltatás-e a blogunk, és elérhetünk-e általa új közönséget? Azoknak a könyvtáraknak, melyek folyamatos tájékoztatást kívánnak nyújtani a helyi tanács működéséről, teljesen természetes lehet egy választási hírblog indítása, melyen a jelöltek weboldaláról informálnak, kinevezésekről, találkozókról.
Új kapcsolatok kialakítása: új szegmensét szeretnénk megragadni potenciális közönségünknek? Mi lenne, ha idegen nyelven indítanánk blogot rendezvényeinkről és új szerzeményezésünkről? Talán a tanárok figyelmét akarjuk felhívni könyvtári szolgáltatásainkra és megtudni tőlük, elég hatékony-e a könyvtár és az iskolák közt fennálló együttműködés. És ha hírlevél-szerű blogot indítanánk kimondottan tanárok számára? Koncentrálhatnánk különlegesen a tanároknak felajánlható szolgáltatásokra, programokra az iskolák számára, új kutatási forrásokra, könyv-listákat és időszerű weboldalak ajánlóira. Sok blog kínál lehetőséget kiterjeszthető bejegyzésekre.
A könyvtári szolgáltatások, programok, források online promotálása sokkal egyszerűbbé válhat a blog segítségével. Egy nagyszerű könyvtári blognak három elengedhetetlen összetevője van: az inspiráció, a motiváció és a felajánlás. Az inspiráció az az ‘aha-pillanat’ amikor legújabb marketing-ötletünk pontosan egybevág a bloggal, mint hordozóval. A motiváció az energia, ami a nagyszerű ötletet a gyakorlatba ülteti át és segít beindítani az új blogot. A felajánlás az, ami ezek után jön. A munka, amit a blog frissítésére fordítunk, állandó időközönként élettel és erővel teli bejegyzéseket postázunk. A blogok nagyon hatékony eszközei lehetnek az online közösségek elérésének.
A referenciákat és linkeket lásd az eredeti cikkben.
Ajtó előtt vannak a könyvtári blogok — eresszük be őket?
Képzeljük el, hogy egy könyvtár kétnaponta elektronikusan tájékoztatja
használóit az újdonságokról, programjairól, recenziókat és jó linkeket
közöl. Vagy egy könyvtári szakember kiteszi a gondolatait tartalmazó
naplóját a webre. Én például meg tudnék nevezni néhány olyan szakembert, akinek ilyen módon nyilvánossá tett naplójába hetente többször is belekukkantanék szellemi építkezés céljából. Az ilyen és ehhez hasonló webes alkalmazásokat hívják blognak. Az Information Todaly friss száma a blogok könyvtári alkalmazásáról közöl javaslatokat, lehetséges stratégiát, letölthető célszoftvereket, és természetesen gyakorlati példákat.
Van-e pillanatnyilag tere hazai könyvtári blognak? Közéletről,
magánügyekről szólók, öncélúnak tűnő magamutogatósak bőven vannak, ám a hazai könyvtári, szakmai önkifejezésre nem tudok példát. Ha lenne, feltehetően egyik indikátora lenne a szakmai eszmecserék szabadságának, a rejtett félelmek nélküli véleménynyilvánításnak. Ha pillanatnyilag ez nem is aktuális, attól még a könyvtár és célcsoportjai közötti kommunikáció egyik hasznos eleme lehetne. (MG)
Forrás: Why and How to Use Blogs to Promote Your Library’s Services /
Darlene Fichter. In: Information Today 17 (2003) Nov/Dec.
http://www.infotoday.com/mls/nov03/fichter.shtml
(KIT Hírlevél, 2003/41., november 12.)
Blog — érdemes megtanulni kihasználni
41. számunkban szóltunk a könyvtári blogok által kínált lehetőségekről.
A blogok egyre nagyobb figyelmet kapnak az üzleti életben is. A HBR
esettenulmányt közöl, illetve kommentárokat egy blogger viselkedéséről. Mivel a bloggerek véleményvezérek lehetnek, aktivitásukra fel kell
készülni. Amennyiben egy szervezeti munkatárs az illető, érdemes
szabályozni e tevékenységet: cél, hogy a bologger által kívánatos
szervezeti kompetenciák mutatkozzanak meg, ám a bizalmas információ
maradjon a cégen belül. (MG)
- Forrás: A blogger in their midst / Halley Suitt. In: Harvard Business
Review (2003) 9 p. 30
(KIT Hírlevél, 2003/44., december 3.)
Blog — szervezeti célokra
A blog számos üzleti alkalmazása lehet optimális pl.: marketing, média,
vállalati belső kapcsolatok, ügyfélkapcsolatok, partnerkommunikáció,
mindamellett, hogy személyes alkalmazása is hasznos a karrierépítésre,
promócióra, pl.: www.demszky.hu. A folyamatos blogfigyelés — legalábbis üzleti információszolgáltatók gyakorlata szerint — információs készséggé válik: a figyelő hamar tud reagálni az őt érintő hírekre. Sok botrány, pletyka pattan ki ugyanis blogokból. Emellett a szervezet saját blogot is indíthat, saját információkkal, esetleg saját honlapját kiadja blogolásra. A belső pr-ben a cégen belüli hírlevelet helyettesítheti, olcsóbb ugyanis, mint az intranetes oldal. A reklám viszont ellenkező hatást ér el a blogon, tönkreteszi a hitelességet.
- F: Kulcsszó : jól használható üzleti kommunikációs célokra a weblog. In: Kreatív 2004/10, p. 60-61; Vállalati blog — profi toborzó, nov. 24.,
FigyelőNet, http://www.fn.hu/cikk.php?id=25&cid=90277
terjed inkább, mely bizonytalanságtűrő, és alacsony a hatalmi távolsági index. — A blog, mint az internet többi alkalmazása, olyan (szakma)kultúrákban. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az első hazai könyvtári blogok – és egyáltalán internetes kommunikációs kezdeményezések — a hivatalos (bizonytalanságkerülő, nagy hatalmi távolsággal bíró) szervezetektől távolról, civil kezdeményezésként indulnak, és meglehetősen hosszú ideig kerülik a hivatalos alkalmazást. Évek múltán azonban a szerveztek is lassan ráéreznek a bennük rejlő lehetőségekre. Csak ki kell várni. (MG)
(KIT Hírlevél, 2005/3., jan. 19.)
Mit kezdenek a könyvtárak a blogokkal és az RSS-ekkel?
Stílusosan a http://www.blogwithoutalibrary.net/ blogon esik szó e kérdésről. Az ötletek és tapasztalatok mellett a témával foglalkozó bibliográfia és könyvtártípusonkénti linktár is segít a tájékozódásban.
De mi is az az RSS?
Angolul két definíció létezik: Rich Site Summary vagy Real Simple Syndication.
A lényeg, hogy XML szabványú szolgáltatás website-on megjelent aktuális hírek vagy cikkek továbbítására (cím, szerző, kategória, rövid tartalom és link). Az RSS értesítőket logóval vagy RSS linkkel szokták jelölni azok a website-ok, melyek ilyen szolgáltatást kínálnak. Az RSS használatának előnye a hírlevelekkel szemben, hogy nem igényel feliratkozást, nem kell megadni az e-mail címet és semmilyen személyes adatot. Ráadásul folyamatos frissítést tesz lehetővé, a felhasználó saját munkaasztalán (desktopon) olvashatja az aktuális híreket RSS olvasó programja segítéségével. Az RSS értesítőket csak a megfelelő szoftverrel lehet elolvasni. Léteznek ingyenes és fizetős változatok, továbbá böngésző alapúak, de van Outlook plug-in is.
- F: http://www.damjanovich.hu/page.html/rssfaq/ , További információ pl.: http://rss.lap.hu/
(KIT Hírlevél, 2005/4., jan. 26.)
Szaporodnak a hazai szakmai blogok
Egyre szaporodik a hazai szakmai vagy információs webnaplók száma. Míg a blogok legtöbbje személyes jellegű, stílusát tekintve megfelel egy hagyományos naplónak, kisebb részük egy-egy szakma vagy más alapon szerveződött közösség ügyeit tárgyalja. A legtöbb szakmai blog virtuális közösséget tud építeni maga köré, ahol a naplótulajdonos(ok) bejegyzései mintegy témavezetésként szövik a beszélgetés fonalát. Legutóbb dr. Bőgel György, a KFKI cégcsoport stratégiai tanácsadója indította el weblogját IT lábjegyzet címmel (http://www.kfki.com/hu/blog.php). A KFKI IT lábjegyzet nem “klasszikus” vállalati blog, hiszen nem egy cég tevékenységére, termékeire, szolgáltatásaira kívánja felhívni a figyelmet, hanem az üzleti informatika gyakran áttekinthetetlennek tűnő világában segít eligazodni.
Emellett több hazai információs blogot jegyeznek a közösségek. Nem meglepő módon elsősorban a kommunikációs szakmák képviselői élnek az új technikát és stílust képviselő blogolás lehetőségével. A kis és középvállalati marketinglehetőségekről értekezik például Wolf Gábor marketingblogjában (http://marketing.freeblog.hu). Érdekes és gyakori szakmai viták helyszínévé avanzsált — a publikálás lehetőségét tekintve meglehetősen liberális — e-media blog (http://e-media.freeblog.hu), mely az internetes tartalmak, online újságírás témakörét járja körül. Doransky — civilben Dobó Mátyás médiakutató — blogja (http://e-media.freeblog.hu) pedig magukkal a webnaplókkal foglalkozik.
- F: febr. 21., http://www.origo.hu/techbazis/internet/20050221szakmaiblog.html
(KIT Hírlevél, 2005/8., febr. 23.)
A szakmai információt közvetítő blogok információközvetítő szerepének elemzése
Blogok készítése manapság fontos tevékenységgé vált a weben, a weblogok száma rendkívül gyorsan nő, s ezt a jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tanulmány két hónapon keresztül (2003 szeptemberében és októberében) vizsgálta a blogok bizonyos körét, és leíró statisztikai módszerek és tartalomelemzés segítségével jellemezte őket. Ún. ‘témára irányuló’(topic-oriented) blogokat választottak ki, azaz olyan blogokat, amelyek célja szakmai információ közvetítése. Az eredmények azt mutatják, hogy e blogok többsége kiváló információközvetítő: rövid összefoglalókat is közöl, és csatolásokat ad a blog témájával kapcsolatos főbb kérdések irodalmához. - F: Bar-Ilan: Information hub blogs. In: Journal of Information Science 2005/4. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2005/4.
(KIT Hírlevél, 2006/2. jan. 11.)
Blogok a rugalmatlan könyvtári híradók helyett
A könyvtárral kapcsolatos hírek, szolgáltatások és források terjesztésére a Georgia Állami Egyetem több könyvtárosa Science News néven (http://www.library.gsu.edu/news/science/) internetes naplót (blog) indított. A blogok növekvő népszerűsége ellenére csak kevés könyvtár használta ki ennek a kommunikációs formának a lehetőségeit. A blogok könnyen, gyakran és folyamatosan frissíthetők, így tetszetős alternatívát jelentenek a rugalmatlanabb könyvtári híradókkal szemben. A cikk összefoglalja a könyvtárosok érveit e dinamikus formátum mellett, ismerteti, hogyan teremtették meg az egyensúlyt a technológia és a könyvtárosok, illetve a használók között, és foglalkozik azokkal a kérdésekkel és feladatokkal is, amelyek megoldása életképessé és sikeressé teheti az új rendszert. Az első felmérések szerint a rendszer felkeltette a használók érdeklődését, és modellként kívánják használni további, tárgyközi blogok kifejlesztéséhez. - F: Vogel–Goans: Delivering the news with blogs: the Georgia State University Library experience. In: Internet Ref.Serv.Q. 2005/1. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2006/2.
(KIT Hírlevél, 2006/33., szept. 13.)
Legyen elismert a könyvtárad! — Készíts használóidnak könyvtári blogot!
Azáltal, hogy a fogyasztók ’sorstársaik’ véleményét tanulmányozzák, vagy éppen a saját tapasztalataikat írják le a blogon, sokkal mélyebb kapcsolatba kerülnek a márkával mint az eddigiekben valaha. Sőt, ezáltal komolyan részt vesznek a márkakép kialakításában is. Függetlenül attól, hogy éppen negatív tapasztalatukat vagy pozitív élményeiket teszik közzé — mindenképp elkötelezetté válnak az adott márka iránt, hisz aktívan foglalkoznak vele. - F: szept. 15., http://hirek.prim.hu/cikk/54747
(KIT Hírlevél, 2006/35., szept. 27.)
Aki a témába még mélyebben bele kíván mászni, nézzen szét a Google találatai között angolul és magyarul (a két találati halmazt összevetve levonhatjuk a konzekvenciát), vagy a KIT Hírlevél kereshető archívumában.
Hihetetlen, de igaz: a Trivium könyvkiadó 2003 óta rendületlenül dolgozik, hogy eljuttassa hozzánk a modern japán irodalom gyöngyszemeit - Banana Yoshimoto novelláit. A fiatal írónőt a huszadik századi japán irodalom legkiválóbbjai közt tartják számon, több irodalmi díj nyertese, 19 országban jelentek meg művei.
Első sikerkönyve, a Kitchen (Konyha, Magyarországon megjelent 2003-ban) Japánban rekordnagyságú, hatmillió példányos eladással büszkélkedhet. De lássuk a könyveket kronológiai sorrendben!
Kitchen - Telehold (2003, Trivium)
“Banana Yoshimoto Konyhája elbűvölően eredeti és mélyen megható művészkönyv Japánból. A Konyha `nagyvárosi` regény. Egy egész generáció életmódját és érzékenységét, fiatalok névtelen harcát mutatja be. Két történetet helyez egymás mellé, melyek anyákról, a konyháról, a szerelemrõl, tragédiákról szólnak. Mindez szabad szellemű, fiatal nők agyában születik meg a mai Japánban. Bolondos stílusa a korai Marguerite Duras-ra emlékeztet. A Konyha és a Telihold két elegáns történet, melyek látszólagos egyszerűsége a mesteri történetírás ékes példája. A különleges tehetségű író sorai az agyunkban visszhangzanak és megérintik lelkünket is.”
Viszlát Cogumi (2004, Trivium)
“A sikeres fiatal japán írónő kisregénye Cugumi története. Egyben egy tradicionális értékeket valló család története is, ahonnan egy más élet és értékrend felé indult a fiatal lány. Elvégezte az egyetemet, barátságokat kötött, mély érzelmi kapcsolatot alakított ki a barátaival. A legmélyebb kapcsolat Mariahoz fűzte, akire élete utolsó szakaszában, a kórházban töltött napok alatt is számíthatott. A kisregényben nyomon követhetjük Cugumi és környezetének emberi kapcsolatrendszerét, a kialakuló és folyamatos változásban lévő barátságokat, egy felejthetetlen nyár emlékeinek továbbélését. Az olvasók széles körének ajánljuk a könyvet.”
Csipkerózsika álom (2005, Trivium)
“A Konyha című regényével feltűnt fiatal japán írónő újabb kötetében három novellát nyújt át a hazai olvasóközönségnek. Mindhárom az éjszaka világát idézi meg. Főszereplői olyan emberek, akik éppen életük válságos szakaszában vergődnek tehetetlenül. Egyikük a kitartott, akinek szenvedélye az alvás, másikuk az alkoholista középiskolás és harmadikként egy szerelmi háromszög lelkileg sérült tagjáról olvashatunk. A szerzőnő utószavában írja róluk: Ők hárman úgyszólván testvérek bizonyos értelemben hármójuk históriáját akár egyetlen nagy történetként is felfoghatjuk. A saját tapasztalatokat is feldolgozó, lírába hajló próza ironikus hangvétellel fűszerezve, ismét sikerre számíthat a kortárs irodalom kedvelői körében.”
Félelmeink (2006, Trivium)
“A könyv két elbeszélést tartalmaz szeretetről, álmokról és rejtélyes jelenésekről. Ez a két elbeszélés “testvéri” kapcsolatban áll egymással, akár ikrek is lehetnének. A Baljós véletlenek című írás a szürreális téma és a narrátor álmokkal átszőtt hangja miatt magát az olvasót is egy furcsa esti mesébe ringatja. A fiatal főszereplőnőnek az erdőben tett őszi séta közben eszébe jut szeretőjének halála. Épp aznap van az évfordulója. Furcsa dolgok történnek vele, akár véletlenek is lehetnek: egy hátborzongató síremlékről egy furcsa fekete kődarab kerül a zsebébe, aztán titokzatos körülmények között leég egy vendéglő, ahol eszik, a szállodai szobájában pedig megjelenik egy feldúlt nő hálóköpenyben Az elbeszélést folyamatosan álmok szakítják meg, amelyek valamiképp összefonódnak a valósággal. A Balszerencse szintén fiatal főszereplőnője kómában lévő nővérének halálát nézi végig, és miközben szép lassan elveszítik a reményt, az elbeszélő lassanként szerelmes lesz valakibe. A japán írónő számos nyelvre lefordított sikeres könyvét tarthatja kezében az olvasó.”
A japán irodalom termései az európai elme számára sokszor érthetetlenek - ez elsősorban a két kultúra közti (egyébként mára egyre szűkülő) szakadék eredménye -, ám Banana Yoshimoto korántsem kultúrális alapon alkot: az ő művei magáról az emberről mesélnek. Az ezer-és-ezer évre visszanyúló japán tradíciók természetesen itt is jelen vannak, ám csomagolásuk merőben más: a XX. És XXI. századi Tokió és egyéb nagyvárosok csillogó-villogó világa elnyeli az egyént, de fel is erősíti azt. A dolgok sohasem annyira egyszerűek, mint amilyennek kívülről látszanak. Szürreális élmények, misztikus látomások, érthetetlen és megmagyarázhatatlan érzések sodorják az olvasót a befejezés felé, hogy azután ott minden elem a helyére kerüljön és a nehezen értelmezhető darabokból összeálljon a triviális és valóságos tartalom: az emberi élet.
A Trivium kiadó honlapja (fejlesztés alatt)
Banana Yoshimoto honlapja (angol)
Érthetetlen, miért ez a könyv címe: “Settenkedők”. Ez a settenkedés talán nem is az, hiszen külföldön - tengeren innen és túl - az “urban exploration” külön kultusszá, végzője, az “urban explorer” pedig majdnem-művésszé nőtte ki magát. Gondoljunk csak a “parkeur”-re, amely tetőkön ugrálásból egyszerre csak meghatározó urbánus extrém sporttá vált - valóban settenkedik a felfedezni vágyó, még akkor is, ha maga a felfedezés illegális?
David Morrell - Settenkedők (IPC könyvek)
“Az “urban explorer” kifejezés bizonyára nem sokat mond az átlag földi halandó számára. Pedig valójában egy egészen különös társaság fedőneve, akik nem mindennapi hobbinak hódolnak. Szenvedélyük tárgya nem a bélyeggyűjtés vagy ritka madarak megfigyelése, hanem egy speciális ága a városkutatásnak. Keresésük elhagyatott, lezárt, rejtett épületekre irányul, elsősorban meggazdagodás céljából, amiből már sejteni lehet, hogy a tevékenység nem teljesen legális, mint ahogy nem is teljesen veszélytelen. Ezt bizonyítja az izgalmas bűnügyi történet öt főhősének (három történésznek, a professzoruknak és egy szemfüles újságírónak) a kalandja is, akik majdnem az életükkel fizetnek egy valaha luxuskategóriájú szállóért, a Paragon Hotelért…”
Urban exploration a Wikipedia-n (angol nyelvű)
A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár idén ismét megrendezi Könyvtári Hetét. A számos tanácskozásnak otthont adó intézmény (pl. az országos TextLib szakmai tanácskozás, vagy a tanácskozás a kistérségi könyvtárak együttműködéséről) az Összefogás a könyvtárakért országos sorozat részeként szervezi a könyvtári hetet, amely ezúttal tizenegy napig tart (október 4-14). Íme a részletes programterv:
ŐSZI KÖNYVTÁRI HÉT 2006. OKTÓBER 4 - 14.
2006. október 4. – Gyulavári Fiókkönyvtár – 9.00 – 11.00
Papírvarázs
Origami papírhajtogatás
Foglalkozásvezető: Braunné Guti Erika tanár
2006. október 4. – Olvasóterem – 18.00
A ZENE VILÁGNAPJA
A Gyulai Kamarazenekar hangversenye
Művészeti vezető: Veres József
2006. október 5. - Gyermekkönyvtár – 14.30
150 éves a gyulai nyomdászat
Hogyan lesz a kéziratból könyv?
Látogatás a gyulai Dürer Nyomdában
2006. október 5. - Előadóterem – 17.00
A TEKINTET című kulturális folyóirat bemutatása
Vendég: Ördögh Szilveszter író, műfordító, a folyóirat főszerkesztője
2006. október 7. – 10.00 – 18.00
CSALÁDI SZOMBAT A KÖNYVTÁRBAN
A FÖLDSZINTEN
10.00 - 17.00 óráig Kapualji vásár
Árusítással egybekötött bemutatót tart:
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület
(szövő, kosárfonó, fajáték-készítő, mézeskalács-készítő, hímző, csipke-készítő, nemezelő),
a Karitaszolg 991 Kft. rehabilitációs foglalkoztatója, a Napsugár Kertészet (cserepes növények árusítása),
a Natura Patika (gyógyfűvásár szakértő segítségével).
10.00 - 18.00 óráig
Barangolás a gyulai televíziók 1989-1993 közötti archívumában
15.00 órakor “Harmóniában a világgal”
Vendég: Horányi Éva okleveles Feng Shui szakértő
10.00 - 14.00 óráig
Termésbábok és termésképek készítése őszi anyagokból
Foglalkozásvezető: Márton Gabriella népi játszóházvezető
14.00 - 18.00 óráig
Papírsárkány-készítés
Foglalkozásvezető: Szabó Enikő játszóházvezető
AZ EMELETEN
10.00 - 18.00 óráig
NAVA-bemutató
A Nemzeti Audiovizuális Archívum az öt országos televíziós program magyarországi előállítású anyagát öleli fel, melyek megtekintésére csak a NAVA-pontokban van lehetőség.
10.00 - 18.00 óráig
Ingyenes Internet-használat felnőttek és gyermekek számára!
2006. október 9. - Előadóterem – 14.30
Nagyszüleink gyermekkora:A falusi gyermek élete a XX. század első felében
Előadó: Bódán Zsolt a Corvin Múzeum munkatársa
2006. október 10. - Előadóterem – 15.00
Kiállítás Günter Grass Nobel-díjas író
Megnyitja: Dr. Gabriele Gauler a budapesti Goethe Intézet igazgatója
2006. október 11. - Gyermekkönyvtár – 10.00 – 12.00
Kézműves foglalkozás
Kézinyomda készítése burgonyából
Foglalkozásvezető: Volent Katalin grafikus
2006. október 11. - Előadóterem – 17.00
Könyvbemutató
Rövidhullámok - Magyar rádióamatőr történet
Vendég: Wlassits Nándor a könyv szerzője Békei Ferenc a Rádiótechnika című folyóirat igazgató-főszerkesztője
2006. október 12. - Előadóterem – 10.00
Rendhagyó történelemóra
Gyermekeknek az 1956-os forradalomról
Előadó: Dr. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltár igazgatója
2006. október 12. - Előadóterem – 10.00 és 14.00
NYUGDÍJASOK NAPJA
Ezen a napon 10 órától és 14 órától csoportos könyvtárbemutatásra invitáljuk a nyugdíjas érdeklődőket.
Program:
A könyvtár régen
A városi könyvtár történetének ismertetése
Könyvtár és/vagy információs központ
Hagyományos és modern szolgáltatások a mai könyvtárban: gyűjteményeink megtekintése
Bemutatók:
Még több információ: a Mogyoróssy János Városi Könyvtár honlapján.
Az Amerikában élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciója ma a világ legnagyobb, magánkézen lévő Munkácsy-gyűjteménye, melyet eddig több mint félmillióan láthattak.
A gyűjteményéből huszonkilenc (!) festményt láthat most még Magyarországon a közönség, mielőtt a képeket visszaszállítják Amerikába. E kitűnő kollekció mellett a kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria, a Móra Ferenc Múzeum, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum saját anyagának válogatása szerepel, s először itt láthatjuk Magyarországon az Arad Megyei Múzeumból kölcsönzött festményeket is.
A korai, realista korszakát illusztráló művek mellett a kiállításban láthatók szalonképei, tájképei, továbbá portrék, s több, a trilógiaként emlegetett - a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce homo és a Golgota című - táblákhoz készült vázlat és redukció. A tárlaton helyet kap a Honfoglalás egy nagyméretű (közel hétméteres) változata is.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a múzeum a kiállítást meghosszabbította, így az 2006. október 8-ig látogatható.
